Februárban a munkavállalók megkapták első, szuperbruttó szerint adózó bérüket. Az új szabályozás nem könnyű, és bár a legtöbb munkáltató már átrágta magát a szuperbruttósítás szabályrendszerén, lehetnek még tisztázatlan kérdések.
2010 január 1-jétől bevezették a szuperbruttósítást. Ez azt jelenti, hogy az szja alapja a 27 százalékos járulékalappal növelt összeg lesz, azaz 100 egység bruttó bér helyett 127 egység lesz az szja-alap. Ez önmagában hátrányos lenne az adózónak, azonban a szuperbruttósítás életbe lépésével párhuzamosan csökken az SZJA-adómérték (az alsó sávban 18 százalékról 17 százalékra, a felső sávban 36 százalékról 32 százalékra), az alsó sávhatár pedig kitolódik egészen 5 millió forintig, az adózók nagy része így egykulcsos adót fizet 2010-től.
A változtatás többféle kérdést is felvetett, hiszen nem egy könnyen alkalmazható szabályról van szó, ugyanakkor ezek többsége már tisztázódott - közölte a HR Portállal Gyuricsku Eszter, a Deloitte Zrt. szakértője.
Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy ha a társadalombiztosítás járulék mértéke eltér az általános mértéktől (például START-kártyával való foglalkoztatás esetén), akkor el lehet-e térni az adóalap-kiegészítéskor alkalmazandó 27 százalékos mértéktől. A hatóság szóbeli válasza azonban az volt, hogy minden körülmények között ezt a mértéket kell használni.
Az adóterhet nem viselő járandóságok azonban kivételt képeznek az adóalap-kiegészítés alól. Ez a gyakorlatban például olyan magyar cégeknél, illetve az ott dolgozó munkavállalóknál is előfordulhat, amelyek külföldön válnak adóztathatóvá, és nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól nálunk mentesített, ugyanakkor az adó kiszámításánál figyelembe vehető nem külön adózó jövedelemnek minősülő jövedelmük van.
Gyuricsku Eszter szerint ugyanakkor a munkáltatóknak valószínűsíthetően már nem okoz különösebb gondot a szuperbruttósítás kérdése, úgy tűnik, átrágták magukat a szabályrendszeren. Hozzátette: nem okoz nekik különösebben nagy problémát a bevallás elkészítése sem. Hangsúlyozta: a havi bevallásokban külön sorban kell jelölni az adóalap-kiegészítést.
Hogyan kell szuperbruttósítani?
A szuperbruttósítás értelmében az adóalap részévé válik a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulék, illetve biztosítás hiányában a százalékos egészségügyi hozzájárulás (27%) figyelembevételével megállapított összeg (adóalap-kiegészítés) is. A számítás során a 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék, a 1,5 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 0,5 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék és az 1 százalék mértékű munkaerő-piaci járulék mértékével megállapított összeget kell az adóalapba számítani.
Az adóelőleg alap kiszámításában nincs változás a tavaly évhez képest: a bevétellel szemben meghatározzuk a jövedelmet, és az adóalapot szuperbruttósítjuk, vagyis itt kell figyelembe venni a 27 százalékos szorzót. A járulékalap ugyanakkor eltér ettől, hiszen itt nincs korrekció.
A legtöbben munkavállalónak kedvező az új rendszer
A szuperbruttó rendszerrel és a módosított, összevont adóalapra vonatkozó adótábla alkalmazásával csak az igazán magas jövedelmet bevallók nem járnak jól. Azoknak a nettó jövedelme, akik minimálbért kapnak, az adótábla szélesítése (adójóváírás) miatt nagyjából havi ezer forinttal növekedik. A 200 ezer forintot kereső munkavállalók havonta 12 700 forinttal többet vihetnek haza. Míg a változtatás a legkedvezőbben a bruttó 250-300 ezer forintot kereső dolgozókat érinti. E fölött csökken a pluszjövedelem, majd egy bizonyos sávban "visszafordul", a bruttó havi 1 millió forint bérezésű munkavállalók már kevesebb nettó jövedelmet kapnak idén mint 2009-ben.
Az alacsony jövedelműek is jól járnak tehát, hiszen az adótábla jövedelem sávjának szélesítése mellett megemelték azt a tételt, amit levonhatnak az adójukból. Tavaly adójóváírás címen ugyanis havonta a bér 18 százalékáig, de legfeljebb havi 11 340 forinttal lehetett, idén viszont a bér 17 százalékáig, de legfeljebb havonta 15 100 forinttal lehet csökkenteni az adó összegét. Korábban maximum 1 250 000 forint összjövedelemig lehet ezt kihasználni, míg 2010. január 1-jétől maximum 3 188 000 forintos éves jövedelemig jár majd az adójóváírás teljes mértékben.
Sokan kritizálják a szuperbruttót
Előzőleg többen is kritizálták a szuperbruttósítás bevezetését, mondván: semmiképpen nem az egyszerűsítés irányába hat, ugyanakkor elmondták azt is, hogy komoly gondokat az szja-adóalap felszorzása nem fog okozni a munkáltatóknak. Viszont mivel minden módosítás a munkáltatói terheken a magánszemélyek jövedelmében jelenik meg, az átlagemberek számára bonyolulttá teheti a nettó jövedelem kiszámítását.
Alkotmányjogi kérdéseket is felvetett a szuperbruttósítás. Korábban az alkotmánybírákhoz Szabó Máté ombudsman és Angyal József adószakértő, mert szerintük a szuperbruttó révén a munkavállalóknak olyan összeg után kell adót fizetniük, ami nem is az ő jövedelmük - ez a jövedelemadó alapjához hozzácsapott - a munkáltató terhének számító - tb-járulék.
Ugyanakkor az AB megállapította: a járulékok elfogadhatók mint jövedelemadó alapot korrigáló tételek, vagyis lehet utána jövedelemadót fizetni. Az indítványozók szerint a járulék nem áll összefüggésben a magánszemély jövedelmével, ugyanakkor annak meghatározása, hogy mi a jövedelem, az a törvényalkotás feladata - vélték.
A jogszabály szerint az adóalap-kiegészítés nem a jövedelem része, emellett valójában nem maga a munkáltató által befizetett járulék után kell megfizetni az adót, hanem egy tényezővel, ami megegyezik a tb törvényben meghatározott járulék mértékével - indokolták a döntést.
Korábban több szakszervezet is kifejezte nemtetszését az új eljárással kapcsolatban. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára úgy vélte, a bruttósításnak akkor lenne értelme, ha a minimálbért - amely több százezer, egyes számítások szerint egymillió embert érint - bevonták volna a bruttósítás hatálya alá. Így viszont továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy Magyarországon közel egymillió ember kivonja magát a közös teherviselés alól - tette hozzá.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egyenesen úgy látja, hogy a szuperbruttósításnak az ég világon semmi értelme nincs. Véleménye szerint az új számítási mód csak összezavarja a számokat, nehezíti, hogy az emberek megértsék, mennyi a bérük, mi után hogyan kell adózni. A szuperbruttósítás csak egy egyszerű PR fogás arra, hogy kisebb százalékos személyi jövedelemadó kulcsokat lehessen kommunikálni - mondta korábban egy napilapnak az MGYOSZ alelnöke.
A szuperbruttó kritikusainak az sem tetszik, hogy az úgynevezett technikai módosítás révén mindenfajta hazai, nemzetközi összehasonlítás lehetetlenné válik. Mint mondják, eltérő alapú százaléklábakat ugyanis nem lehet összehasonlítani, és korrekciós tényezővel módosított sávhatárokat sem lehet összevetni.
